Kezdőlap

Menü
Kezdőlap
Magunkról
Hírek - újdonságok
Szolgáltatások
Referenciák
Vendégkönyv
Oldaltérkép
Kapcsolat
Ajánld az oldalt
SPURI
Képviseleteink
Forgalmazóink
Termékek
Biztonsági adatlapok
Árlista
Technikai sport
Online felhasználók
Jelenleg 7 vendég online
Látogatottság
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa306
mod_vvisit_counterTegnap577
mod_vvisit_counterEzen a héten883
mod_vvisit_counterEbben a hónapban9108

Keresés
Véletlen kép
Hírszolgáltatás
Hírszolgáltatás
Hirdetés
Derival Kft - Csarnokfűtés
Reznor hőlégfúvók, sötétsugárzók,
légkezelők, füstelszívók,
terem-, csarnok-, áruház-, nyitott térfűtés
06-56/390365; 06-20/4342427
Formel Kft
Bejelentkezés





Elfelejtett jelszó?
Még nincs azonosítód? Regisztrálj
3. Végforráspont PDF Nyomtatás E-mail

Image Látszólag kevésbé fontos, ám meghatározó, hiszen alapjaiban is korlátozza a benzint alkotó szénhidrogén származékok több száz fajtáját, és arányát. Ha valamely molekula kiugróan alacsony végforráspontú, akkor abból kevés kell a benzinbe, és másokkal kompenzálni kell. A forráspont alsó, valamint a felső határ között befoglalt tartományban helyet foglaló molekulakonfigurációk között kidesztillált rész minden kőolajfajtának sajátos jellemzője. A desztillátumok százalékos megoszlása, és azon belüli is összetétele függ attól, hogy földrajzilag honnan származik az olaj. (Pld. Texas, Dubai, Ural, stb.)

 

A lepárlási görbe első adata a kezdő forrpont, ahol megjelenik a hűtőcsövön az első szénhidrogén származék, első cseppje. Az a hőmérsékleti pont, ahol már az utolsó csepp is megszűnik, átdesztillált a végső frakció folyadék az a végforráspont. Ez a benzinnél, a végforráspont körüli folyadék, általában a hosszabb szénláncú, és a több szénatom számot tartalmazó  molekulákból tevődik össze. /C10-C15/ Részben jellemző az aromás benzolgyűrűs folyadék, melyet a szabványok évről évre, kevesebbet engednek meg. Ugyanis hasznosan oxidált, motorban elégetett aromásokkal nincs baj, csak azzal, melyeket nem tud a henger elégetni, és kikerül a kipufogó rendszeren keresztül a környezetbe.
Máshogy is meg lehet oldani ezt a problémát. Számos módszer van. Például a motorok tökéletesítése, jobb után égetőket, katalizátorokat szerkeszteni, de a legegyszerűbben a kiváló benzin összetétellel is jó végeredmény érhető el. (Pld. profi adalékokkal javul a benzin minősége.)

Image

Tehát kimondhatjuk, hogy a 60-200 C0 tartományban átdesztillált benzinfolyadék energiában dúsabb része, a több szénatomos végforráspont  körül átdesztillált szénhidrogén származékok. Igaz túlnyomó többségében hosszú égési idővel rendelkezik, melyek részaránya a magas fordulattartományba működő gépeknél nem előnyös. Akkor a benzines motorokat úgy kellene szerkeszteni, hogy alulról legyenek nyomatékosabbak, így a ezeket a végforráspont körüli molekulákat is tökéletesen és időben el lehet égetni. Motor karakterisztika megkívánja ilyenkor a turbó használatát, hiszen könnyebben fel lehet tölteni a hengert a végforr-pontos alkotókhoz szükséges többlet levegőt.

Összefoglalhatjuk, hogy értékes benzinalkotók vannak a végforráspont körüli benzin lepárlási hőmérséklet környezetében. Ezért ezek a benzin keverő komponensek mindenkori vizsgálata és aránya létfontosságú a mai időkben 2016-ban. Benzines turbós motorok terjedésével újból jobb perspektíva nyílik a magas forráspontú keverőkomponens arányainak növelésére, így az energiatartalom emelése is lehetségessé válik. Bár ez a mai világban nem fontos azt hiszem. Talán így kevesebbet is fogyasztanának a benzines autók. Az autógyártók egyre ilyen irányba orientálódnak. Csupán a benzin gyártás van lemaradva, mint mindig is. Félnek az ilyen típusú alkotóktól a gyantaképződés, koromképződés, lerakódások miatt! Nem véletlen, mert ezek hajlamosak megfelelő égésjavító alkotók nélkül, ilyen kellemetlen mellékhatásokra. 

Az autósnak még mindig van egy lehetősége, hogy önmaga adalékoljon. Tegye ezt a környezetvédelem, a hatékonyság, a motor tartóssága érdekében. A benzin hiányosságait kiegészítse, hogy szén-hidrogén-láncolat hiányzó lépcsőit pótolja. Ezzel a tökéletes égésjavítást kis mennyiségű, de jó minőségű alkotókkal biztosítsa a motornak. Bizony nincs könnyű dolga a járművek üzemeltetőinek, hiszen több száz adalék gyártó ígérget hihetetlen dolgokat. Nincs más hátra, ki kell próbálni, többet. Valamint alaposan ki kell értékelni a termékek gyártói honlapját, és múltját. Ahol nincs ilyen, az nyilván nem valami bizalmat keltő termék. Vagy talán káros is a motorra.


A végforráspont körüli termékek fontosak a benzinbe, azok katalitikus adalékai talán a legfontosabbak közé tartoznak. Kijelenthetjük, ezek nélkül nincs jó benzin. Tehát az aromások, olefinek, és más hasonló alkotók igen értékes tulajdonságokat jelentenek a benzineknél. Csupán a jó arányokat kell eltalálni.
Sajnos a kőolajból kinyerhető benzin aránya nem fedezi az igényeket. Erre találták ki azt a technikai megoldást,  hogy a más, nem benzin frakcióból is benzint csinálnak. Úgy történik, hogy a sűrű, olajszerű, hosszú szénláncú molekulákat eltörik, valamint hidrogénezik, és más eljárással megváltoztatják a karakterét. Ez meghatároz egy bizonyos mennyiségi arányú újabb alkotó típust, amivel több benzin keletkezik mesterséges úton. Sajnos a homogenitás felé rontja el a benzint, pedig a végforrás ponton belül van más technika is. Kérdés az mennyi energiát igényel.
Kőolaj, és származékai is több eljáráson, molekuláris átalakításon esnek át, attól függően, mire van szükség, valamint gazdasági érdek is meghatározó. A fizikai kiválasztások sorát, és a vegyi átalakítások  több formáját ismerjük. A végforrpont egy molekula súly szerinti szétválasztás. Az egyéb eljárások pedig a több, használhatóbb üzemanyag kinyerését jelentik. 

Image

 
Ezen belül a legelemibb  kőolaj feldolgozó módszerek: 
- Atmoszférikus desztilláció
- Vákum-desztilláció
- Katalitikus hidrogénezés
- Katalitikus benzin reformáló
- Katalitikus krakkolás (hőbontás 5-600 C fokon)
- Alkilezés
- Izomerizáció stb.

Nyílván nem publikus, újabb módszerek is léteznek, mellyel ma az üzemanyagipar dolgozik. Cél, hogy 1 liter, vagy inkább kilogramm kőolajból, minél több keresett terméket tudjon előállítani. Ha külső anyag hozzáadásával dúsítani lehet a tömeget, akkor azt meg is teszik.
Vegyünk egy példát. Ha túl sok metángáz van az országban, akkor addig egyesítik, többféle atomi részekkel, míg folyadékká nem válik a gáz. Ekkor nagy molekula súlyú termék keletkezik. Vagy hozzá apportálják a fehéráruhoz, magyarul a nyersbenzinhez. Természetesen mindez energiát igényel, amit gondosan kiszámolnak, hogy megéri-e. Ha igen, akkor jó üzlet. Több benzint kapnak egységnyi felhasznált nyers kőolajból. Mindezt szigorúan ellenőrzött hőmérsékleten, anyag összetétel mellett, valamint egyéb katalizátorok segítségével végzik.
A kapott végterméknek meg kell felelnie sok paraméternek, többek között a végforrpontnak 200 C0 alattinak kell lennie. Ismerünk kis mennyiségű 210 C0 felettit is, de ezek részaránya kicsi, a benzinalkotókon belül.


Ezek a magasabb végforráspontú alkotók viselkedése sajátos. Három típus létezik. Az első hosszú égési idejű direkt komponens, a második vegyi, és hő hatásra szétbomló instabil molekula, harmadik pedig az égésben nem aktív komponens. Az utóbbi stabil molekula, mely maximum kis energiával kötött oxigén atomot ad le. Ezek egy része felelős a kopáscsökkentésért, a hűtőgél funkcióért, valamint az levegőben lévő oxigénnel való egyesülés lefolyásért.
Itt kívánom megjegyezni, hogy a benzin végforráspont körüli keverőkomponenseiből könnyebben keletkezik lerakódás bárhol a motorban, vagy a kiszolgáló segédberendezésekben. Ezek lehetnek üzemanyag ellátó rendszer, katalizátor, esetleges füstgáz visszavezető szelep, katalizátor, érzékelők felülete, stb. A nagy molekuláknak, a hosszabb szénláncú szénhidrogéneknek elnyújtott, hosszabb az égési ideje, és sebessége is rövidebb. 
Ezért kell, vagy kellene, olyan benzin komponenst alkalmazni, mely az égés folyamán úgy alakul át, hogy koromoldó jellegű gáz keletkezzen a robbanó térben, de káros CH, vagy CO.  Ez a gáz magas hőmérsékleten légnemű, normál környezeti hőfokon pedig folyékony, vagy épp szilárd lesz. Ezen anyag nem lehet környezetre káros.

Nem szaporíthatja a füstgáz ma ismert káros anyag komponenseit. Tehát oxidált jellegű nagyon stabil molekula konfigurációk jöhetnek számításba.
Költséges előállításúak és csak utólag adalékolhatók ezen keverőkomponensek. Gondoljunk a levegő illatosító zselékre, melyek amorf-szilárd heterogén agyagok. Elpárolgása 99.9%-ban valósul meg. Úgy nevezik, hogy szublimál. Igaz, egy csekély része tartalmaz éghető anyagot. Ez a hasonló 0.1%  maradék szénhidrogén mennyiség a kipufogógázban túlhígított változatában, csupán milliomod körüli oxidált szilárd anyagot jelent! Közérthetően részecskét.
Könnyebben érthető akkor, ha a legkorszerűbb dízelhez hasonlítva is, csupán annak ezred részét jelenti. Tehát kárt nem okoz.


Így is lehet gondolni a végforráspont körüli benzinkeverő komponensekre. Ezen tulajdonság igenis fontos a benzin tekintetében, mivel egy konkrét forráspont nem állapítható meg. Ugyan akkor kijelenthetjük, hogy nélkülözhetetlenek ezek a magasabb forráspontú, nagy méretű molekulák, a benzin keverés gyakorlatában.
Ezért nem is hinné az autós, amikor tankol, hogy milyen hatalmas tudomány, és fejlesztési módszerek állnak az üzemanyag gyártás mögött.


Gondolom, hogy némi információval szolgáltam azon kedves autós partnereinknek, olvasóinknak akik tudni szeretnék, mitől és hogyan működik a járművük!
Köszönöm, hogy figyelemmel kísérte eddigi soraim!

Kisújszállás, 2016. október 11.

 
Farkas Kálmán

 
< Előző   Következő >
Spuri használat
A SPURI üzemanyagadalék mindkét fajtája bármilyen típusú és üzemű belső égésű motorhoz ajánlott folyamatosan, minden tankolásnál!
Language

English

Deutsch

JG-2 Racing Team
A csapat hivatalos honlapja:
JG2-RACING.HU
Spuri webáruház
Spuri Webshop
Hírlevél
Spuri hírlevél


HTML formátum?

Népszerű hírek
Facebook
 Grafika és tervezés Magic Consulting