Mégsem jó a kukoricabenzin?

 

 Ajánljuk figyelmükbe a totalcar.hu oldalon, a magazin hírek rovatában 2013. 09.17-én megjelent cikket

 Mégsem jó a kukoricabenzin?

Image Eredetileg úgy szólt a terv, hogy 2020-ra Európában minden tizedik liter üzemanyagnak növényi forrásból kell származnia, amit vagy bekeveréssel vagy tisztán alternatív anyagokkal kellett volna elérni. Ebbõl a kvótából vett most vissza az EU: 6%-ra csökkentették a részarányt, amit az úgynevezett bioüzemanyagok káros mellékhatásaival indokolnak.

A környezetvédõk már régóta hangoztatták, hogy a bioüzemanyagnak csúfolt növényi eredetû etanol, illetve a biodízel több kárt okoz, mint amennyi a haszna. Tanulmányokkal támasztották alá az állítást, hogy egy liter növényi üzemanyag elõállításának nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint a hagyományos ásványi eredetûé, vagyis ha a környezetet szeretnénk megóvni, jobban járnánk, ha a kõolajnál maradnánk.

Ennek ellenére nagy lendülettel karolta fel az EU a növényi üzemanyagokat, kötelezõ kvótákat szabtak meg, amelyeket Európában nagyrészt a hagyományos üzemanyagba kevert kukoricából, repcébõl és még ki tudja mibõl gyártott alternatív üzemanyagokkal értek el az olajtársaságok. Az agráripar hamar felismerte a lehetõséget, és ráállt az üzemanyaggyártáshoz szükséges növényfajtákra - sokak szerint ennek következményeként drágultak az élelmiszerek, és az állattartók is magasabb takarmányárakkal szembesültek.

A 2020-ra megszabott kvóta tíz százalékról hat százalékra csökkentése ezért természetesen tiltakozást váltott ki a földmûvesekbõl, de a környezetvédõk még így is túl magasnak tartják az arányt. A Greenpeace kutatása szerint például az Ausztriában kapható úgynevezett bioüzemanyagok 60%-a pálmaolajból készül, amit rendkívül súlyos környezeti károk árán termesztenek és szállítanak Európába. Azt állítják, Indonéziában azért égetik fel az erdõket, hogy pálmaültetvényeknek csináljanak helyet. Ezt a természetpusztítást támogatja közvetetten az EU törekvése az egyre nagyobb bioüzemanyag-arányokra.

A mostani lépés azt jelzi, az Európai Parlamentben is felismerték a szabályozás ellentmondásait. A 6%-os határértékkel együtt azt is kimondták a döntéshozók, hogy támogatni szeretnék az úgynevezett másodlagos bioüzemanyagok, például algákból vagy hulladékból készült üzemanyagok termelését.