EN ISO 3675 szabvány szerint is megvizsgálható hivatalosan a benzin sûrûsége. Korlátok között tartja a benzin minõségét, energia tartalmát. Egyszerû paraméter, mégis lényeges szerepet játszik a benzin összetevõinél. A sûrûség által sok minden meg van határozva. Ha egy halmazból szûkítjük bizonyos jellemzõkkel a kört, akkor az alkotók arányát is részben meghatározzuk.
Ez az, amivel a szabványok szerint is 0.720-0.775gr/cm3 korlátok közé szorítjuk a benzint.
Az alkotók aránya pedig utal az energia szintre is. Az alkotó atomoknak is jellemzõ súlya van, mely meghatározza az égési energiát. Példaként tudom mondani a hidrogén és a szén oxigénnel való egyesülési energiáját. Nyílván a szénnek magasabb, csak nem lehet annak arányát növelni a végtelenségig, hisz akkor már nem benzin jellemzõket mutatna, és nem lehetne ilyen típusú benzines motorokhoz használni! Általános, de nem mindig alkalmazható szabály, hogy a hidrogén atom száma legyen legalább kétszerese a szénnek. Valamint a folyadék fázist ne lépjük át gázzá, tehát rövid, egyszerû, kicsi, szénhidrogén molekulák nem lehetnek mint például a CH4 metán molekula.
Az molekulák színes kavalkádjából áll a benzin, hisz 420-500 féle alkotóból kell állnia! Heterogén a keverék és az ereje, ebben is létezik! Mindnek más az égési sebessége! Ez nagyon fontos! Ebbõl ered, hogy a levegõ oxigénjével történõ egyesülése nyújtott, és folyamatos idejû, sõt egymásba öltõdõ, ha csak a benzinben nincs túl sok egyforma molekula. Például ilyen a kötelezõ EU szabvány miatti 7% etanol.
Az etanol fajsúlya nagyobb az átlagos benzinnél, hiszen majdnem 0.8gr/cm3. Csak van egy bökkenõ, már az oxidáció egy fázisa lezajlott az etanolban, mert oxigént tartalmaz és ennek nagy a fajsúlya a molekulán belül, nem pedig a széntöbbletnek.
Tehát, nem minden nehéz molekulának van jó sok égési energiája. A fajsúly sem minden, csak egy fontos jellemzõ. A fajsúlyi korlátokon belül kell minél több rétegben elhelyezni úgy a vegyületeket, hogy a több-száz féle átlaga 720-775kg/m3 között legyen! Ez egy úgynevezett keverékképzési tudomány.
Adott a nyersolaj benzin frakciója kiindulásként.
Nem alkalmas motorbenzinnek, melyet adalékolnak más kész anyagokkal. Ezt hívják fejadaléknak, mely aránylak jelentõs részét képezi a kész benzinnek. Az olajtársaságok közötti különbséget, pedig a apró finomításokban rejlik! Ezek csak ezrelékes alkotók, mégis fontos tulajdonságokat módosítanak. A fajsúlyra nincs különösebb ráhatásuk, kis mennyiségüknél fogva!
Továbbá egyeseket hidrogénezik, mely fajsúly könnyítéssel jár, vagy oxidálják, mely fajsúly növekedéssel jár. Más egyéb átalakításokat is végezhetnek, mely kivétel nélkül fajsúly változásával jár. Amikor az atomi összetétel és arányok változnak, akkor a fajsúly is változik. Ezért fontos figyelemmel kísérni ezt a benzin jellemzõt is.
Nem lehet állást foglalni, hogy melyik érték a jó, hiszen az összetételtõl függ. A magasabb határértéknél akkor jobb a benzin, ha az átlagosnál kevesebb benne az eloxidált molekula, (oxigenát), és alacsonyabb egy kicsit a hidrogén arány. Nincs alulméretezve a szén aránya, mert ez adja a nagyobb részben felszabadítható kötési energiákat. C5-C10 között legyen molekulánként, míg a bitumenbe már C31 fölött van szénlánchossz. Magyarul a petróleum frakcióig bezárólag lehet szénláncféleségeket belekeverni a szikra gyújtású motorok üzemeltetésénél.
A kis fajsúlyú, rövid és speciális szénhidrogén folyadékok illékonyak is, melyek 0.55-0.7gr/cm3 körüli fajsúllyal hamar elpárolognak, ha pld. a betonra kiöntjük. Azt tapasztalja az egyszerû autós, hogy manapság nem szeret, csak soká elpárologni a motorbenzin. Régen a 95-ös benzin rögtön elillant!
pedig a fajsúly nagyjából ugyanennyi volt. Az összetétel viszont más.
A széleskörû szabvány határokon belül, ezért minden benzin megfelel melyet árusítanak a benzinkutakon. Ezért is lehetnek, a benzinek eltérõek egymáshoz képest, és más viselkedésûek.
Ennyit dióhéjban a benzin térfogatsúlyáról, sûrûségérõl.
Köszönöm figyelmüket!
Kisújszállás, 2016. szept. 20.
Farkas Kálmán
Legutóbbi hozzászólások