Fogalmi tisztázással kezdjük. Speciális mûszaki tartam miatt, a SPURI adalék fejlesztésénél specializálódtunk. A mi speciális funkcionális részegységekre bontottuk a lerakódásgátlást, valamint a DD, (azaz a detergens, és diszpergens) adalék alkotókat. Külön-külön fejlesztési ágat jelent az égési folyamat elõtti, és az utáni adalékolási komponensek kísérletei. Ezért is tudtunk kimagasló eredményeket, és sikereket produkálni hosszú távú futásteljesítmények területén.
Tehát a DD tipusú adalékok nem lerakódás gátlók!
Épp ezért, külön fejlesztjük más és más keverõ komponensekkel javítjuk az üzemanyag ilyen jellegû tulajdonságait.
A saját fejlesztésünk fókuszában a –LERAKÓDÁSGÁTLÓK-, az égés folyamán a hengertõl kezdõdõen a kipufogó végéig értelmezendõ füstgázból történõ lerakódás megakadályozása, megelõzése az elsõdleges részbeni cél. Másodlagos a már lerakódott, kicsapódott, hosszú szénláncú korom, széniszap, gyantás-nyák oldása, és eltávolítása. Ez a jelenség fõleg a hideg üzemmódból ered.
Az egyszerû magyar szóból eredõ lerakódásgátlás hatásmechanizmusa az égéstérben kezdõdik, és végighalad a füstgázzal együtt a kipufogócsõ végéig. Ezt azonban a SPURI két fázisban oldja meg.
Más az égés utáni füstgáz hideg állapotban, és meleg állapotban. Más, és más komponensek dominálnak mindkét motorállapotnál. Ezért vizsgáljuk, meg elõször hogyan mûködik a hideg fázisnál.
a. A, Hideg fázisú molekula adalék illesztékek.
Egyértelmû tény, miszerint egy hideg, frissen beindított alternáló motor az üzemi hõ eléréséig tízszer több elégetetlen, és egyéb káros emissziót tartalmazó füstgázt bocsát ki. Ezen javítanak ugyan a kipufogóban lévõ különbözõ utólagos gázkezelõ, és átalakító szerkezetek, de tökéletes füstgázt nem várhatunk el ilyen módon sem.
Az indítási késség javítók hasonlítanak valamelyest a hideg fázisú égésjavítókhoz. Különbség azonban elég jelentõs. Egyrészt a rövid szénhidrogén láncon belül megengedett a kisebb fûtõérték szint. Másrészt több, -OH csoportot is tartalmazhat, melybõl víz lesz, és nem CH, vagy CO. Ha valaki azt érti ezen, hogy alkohol származék kell, az nem jó irányba indult el! Ezzel a szén arányát lehet csökkenteni, mert a hideg fázisban sajnos soknak tûnik. Ezeket a speciális alkotókat valósan elõállíthatjuk alkoholból és éterekbõl igen nagy energia befektetéssel. Megtérül, mert a hatás igen impozáns. Hideg üzemmódban az eredmény az, hogy nem csapódik le a dúsítási fázisban a benzinben lévõ aránylag hosszabb láncú szénhidrogén származék. Valamint a felszakított külön-külön szénatomok nehezebben tudnak pakura szerû olajsárrá alakulni.
Harmatponti hõmérséklet növelésére tudnám hasonlítani a jelenséget víz esetében, amikor is a víz párolgását megelõzzük egy hamarabb párolgó folyadék elkeverésével. Már az égéstérbe olyan mennyiségû hõenergiát készít elõ, miszerint speciális módon lebegteti a füstgázban lévõ nehéz, de adszorpcióra alkalmas molekulákat, oly módon, hogy kettészakadnak a molekulák a nyomásesés hatására. Létrejötte a kipufogó szelep nyitásakor van jelentõsége. Innen már látszik, hogy az elõkészítési fázis az égéstérbe történik, a pozitív hatásmechanizmus pedig a kipufogó rendszerbe jelenik meg! Röviden fogalmazva nem csapódnak le a pakura szerû hosszú szénláncú szénhidrogének. Ezzel a SPURI egyik keverõ komponensével jelentõsen csökkenthetõ a dúsításnál fellépõ szennyezõdés. Márpedig köztudott, hogy a hideg üzemmód okozza a legtöbb problémát, fõleg a bonyolult kipufogó rendszereknél. Tehát SPURI adalékkal hosszabb ciklusidõt bír ki az EGR, a katalizátor, a számos érzékelõ, valamint szenzor.
b. B, Meleg fázisú lerakódás gátlók, folytatása a hideg fázisnak.
Miként a lebegtetés által, csupán lazán kötõdött felületi korom részecskék alakultak ki, ezért ehhez szerves alkotót, tisztító komponenst könnyû találni a forró fázisra. A gránitszerû keménységre beégett anyagot nehéz, vagy épp lehetetlen kiégetni. Elõfordulása sûrûn megesik, hogy már a nagyon eltömõdött rendszert szeretnék az autósok kitisztítani ilyen módon SPURI-val. Nem sikerülhet mindig. Azért nem, mert az oldószer jellegû anyag hosszú üzemmód alapján elpárolog az olajsár, és bitumen jellegû lerakódásból. Elkezd keményedni, és egyre jobban gránitszerû kõvé válik. A szénatomot olyan mértékbe tömörödnek, mintha elemi szén egyik kemény változatává szeretne válni, gyémántszerûvé. De nem keletkezik ilyesmi, ugyanis a szénen kívül rengeteg szennyezõdést is tartalmaz, valamint a hõ, nyomás, és idõ viszonyok sem alkalmasak rá.
Visszatérve a laza, szivacsos, már teljesen elõkészített, megkönnyített esetleges lerakódásokra, azt már könnyebb eltávolítani, füstgázzá alakítani. Nyilván kell hozzá olyan adalék komponens, mely a kipufogó fázisban olyan állapotba marad, hogy fel tudja lazítani, morzsolni, égetni az esetleges lerakódásokat. Ezt a maradék nitrogén oxidokból kivont oxigénbõl lehetséges. Amikor dolgozik a katalizátor, akkor hatékonnyá válik az üzemanyag adalék meleg oldali lerakódás gátlója, és eltávolítja a hideg oldali maradékokat is.
Elõzõek természetesen az a benzin bejutása utáni égési folyamatkor, valamint lezajlását követõen, az égéstérben, a szelepeken, a kipufogó rendszerben, és minden kémiai reakcióval érintkezõ emelt hõmérsékletû felületre érvényes, lerakódás gátlót szerkesztett SPURI komponensre érvényes. Az atomi részek szétválása, egyesülése, és minden molekuláris átalakulás energia leadási folyamata szervesen összefügg az üzemanyag minõségétõl és összetételétõl. Ilyen módon kíméli a motor és kiszolgáló alkatrészeit az igazán jól kifejlesztett üzemanyag adalék.
Nagyon kevés összefüggés van a nyers üzemanyagba kifejtett hatású detergens, és diszpergens üzemanyag adalék komponenseknek. Ezt egy következõ cikkünkbe részletezzük, miért fontosak, hol fejtik ki hatásukat, és mi a funkciójuk a SPURI üzemanyag adalékon keresztül ezen alkotórészeknek is.
Kisújszállás, 2018. február 07. SZAKI Kft.
Farkas Kálmán
Legutóbbi hozzászólások