Fejlõdõ technikai világunk igyekszik olyan anyagokat felhasználni a jármû gyártáshoz, mely minden körülmények között megfelel, sõt nem károsodik semmilyen üzemanyagtól. (krómacél, amid, stb.)
Az üzemanyagok, vegyi összetételét nehéz úgy összeállítani, hogy ne öregítse az alkatrészeket. (Lehet, csak drága!) Pld. az üzemanyag mûanyagtankot benzines autónál nehéz megválasztani. Ráadásul a fém, réz, gumi alkatrészek kikerülhetetlenek. Egy válaszút létezik, nem szabad korrozív benzint tankolni.
Ezt azonban a mai világban senki nem tudja garantálni! Csupán a legszükségesebb limit szintet akarják az üzemanyag gyártók elérni. Természetesen anyagi okok miatt!
A korrózió sokféle lehet, valamint az elõidézõ oka is! Majd minden anyag korrodálható, vagy oldható még az arany is királyvízzel. A fém alkatrészeknél háromféle korróziót ismerünk. Anódos, katódos, ezek kombinációja is lehetséges. Ezeket meg kell akadályozni. Figyelembe kell venni, hogy a mai technikai színvonalon emelkedik a nyomás az üzemanyag ellátó rendszerbe. Sõt a hõmérséklet is a nyári hónapokban. Mindezek a tényezõk fokozott igénybevételt jelentenek. Kíméletes üzemanyag összetétel szükséges. Ráadásként a kutaknál az üzemanyag összetétele feltöltésemként mindig más!
Ez kínos! Akkor hogyan adalékoljunk, és mivel! í
Továbbá negatív tényezõ, hogy minden kímélõ hatású inhibitort betiltottak a környezetvédelmi okokra hivatkoznak. Ólmozott benzin védte a motort, a kéntartalom konzervált, stb. Súlyosbító körülmény a bio tartalmak jelentõs hozzáadása. 
Benzinnél az etanolról van szó, mely a mûanyagok, és gumi tömítések fokozott tönkremenetelét okozhatják. Persze az összes oxigenáttal, alkolokkal, valamint a fokozott hidrogénezett komponensekkel is van némi probléma! Ezt kell megoldani az utólagos adalékolásnak.
Gázolajnál nyílván az észterezett növényi olajjal való 7% keverés nem épp elõnyös. Mivel kötelezõ tartalmat meghatározzák meg az EU-ban, ezért nincs menekvés, csak a semlegesítés. Megoldás: adalékolás. Mi is okozza a gondot? Oka a bio-olaj származékot képzõ zsírsavakban igen gyakran elõforduló telítetlen szén-szén kötések megléte. Fokozott kokszképzõdéssel jár a porlasztócsúcsokon és egyes motor-alkatrészeken, ami tönkremenetelhez vezet. Az ún. levegõn száradó olajok (repceolaj, lenmagolaj) stabilitása fokozottan veszélyes. Levegõn gyorsan száradó olajról van szó.
A problémáját az átészterezés nem oldja meg, mert az elõállított új észtereknek az olajokból nyert telítetlen zsírsavalkotórészeit ez a kémiai átalakítás nem küszöböli ki, csak javít rajta! Bizony, épp ezért rengeteg, sokrétû, és értékes inhibitor szükséges a gázolajhoz.
A fémek mellett egyre több a mûanyag alkatrész. Nem mindig a megfelelõ anyagot használják. Néha nincsenek is hosszú évek a kísérletekre, hogy az új mûanyag kibírja-e az agresszív mai üzemanyagokat. Ezért kell tompítani a korrodálási agresszivitási fokát egyéb hozzáadott anyagokkal!
Ezen anyagok komponálása mindig roppant érdekes feladat. Ismerni kell a donor benzin és a gázolaj minõségi jellemzõit, valamint olyan attraktív anyagkombinációkat, melyek tompítják a korróziós folyamatok végbemenetelét. Keverék képzési alternatíva a több ezer molekulából eredõen, milliárdnyi van. Ezek megkomponálása nem kis feladat. Pláne, ha a többi kb. 40féle más üzemanyag jellemzõt is figyelembe kell venni. Nem ronthatja azok hatékonyságát. Sõt más pozitív jellemzõt is erõsítenie kell, egy, vagy több komponensbõl álló inhibitornak. Nyilván más tulajdonság erõsítõ hatása is lehet ugyanannak a vegyületnek. De megesik, hogy rossz vegyület választás eredménye a funkciók kioltása lesz. Ezt számítási modellekkel, valamint kísérletekkel kell ellenõrizni.
Gondoljuk el, milyen nagy kárt okozna egy alumínium, vagy réz felületen, a gázolaj megromlásából eredõ biológiai hártya, a velejáró gombás korrózióval együtt. Márpedig az EU-ban kötelezõ 7% bio tartalom okozhat ilyet. Pláne, ha kis kondenzvíz is van a gázolaj rendszerbe. Tény, hogy a benzinbe kevert bioetanol, és a gázolaj bio növényi olaj is a levegõ páratartalmával korrozív folyamatokat indít be. Ezeket kell megakadályozni az inhibitoroknak.
Vannak bevált általánosan használt inhibitorok, melyek olcsók ugyan, de a mostani motorizáció, valamint üzemanyagok relációjában, majdnem hatástalanok. Pont azért, mert gyökeresen megváltozott kb. 10 éve az üzemanyagok összetétele. Benzinnél pedig, még egy probléma az etanolnál a bajok vonzójánál, lévén a vízzel elegyedve kész az elektrolitok kialakulására.
Feladat tehát olyan adalék kombináció üzemanyagba utólagos bekeverése, mely magas fokú korróziós stabilitási láncolatot eredményez. Ugyanakkor a donor üzemanyaghoz kell illeszteni.
Az üzemanyag komponálás közben ezeket a tényezõket is figyelembe kell venni a stabilitás érdekében. Az utólagosan hozzáadott adalékok jelentõsen csökkentik a donor üzemanyag korrózió képességét. Hiszen, ezért sikerült jelentõs eredményeket elérni a SPURI üzemanyag adaléknak.
Összegezve a cél a következõ:
Közelebbi feladatként az európai, ezen belül a kelet-európai üzemanyag gyártáshoz illeszteni az adalékot, mégpedig úgy, hogy évente a donor folyadékot évente vizsgálni szükséges.
SZAKI Kft. Kisújszállás, 2017.04.18.
Legutóbbi hozzászólások