Õsi ellenségünk, mely szennyezõdésbõl és vízbõl keverve okoz károkat. Minden, ami elektrolit féle folyadék. Elhanyagolt jellemzõk közé sorolják manapság az olajtársaságok, ezért is gyengébbek a mai benzinek. Tény, hogy kevésbé fontossággal bír, de mégis hozzájárul a benzin hatékonyabb kihasználásához. Egységnyi üzemanyagból, minél több mozgási energiát tudunk kinyerni, annál kevesebb literrel utazhatunk az ország útjain. Továbbá az alkatrészek meghibásodását is okozhatják. Ennek figyelembe vételével kell a vezetõképességre tekinteni.
Alapvetõen semmilyen üzemanyagnak, még a benzinnek sem szabad jelentõs mértékben vezetnie az áramot. Az ionok vándorlása nem megengedett. Sem víz, sem annak sói nem megengedett a benzinben. Bárki mondhatná azt is, hogy köztudott, miszerint a teljesen tiszta víz nem vezeti az áramot. Csak hogy tiszta víz nem létezik. Szennyezõdés minden vízben van. Sõt a tankba is. Ezen két tényezõ egyre nagyobb részaránya okozza a gondot. Egyrészt fémes alkatrészekre veszélyes, másrészt a drága üzemanyag szivattyúkra, a visszacsapó szelepekre, és minden benzinnel érintkezõ fémes alkatrész oxidálódásra való hajlama növekszik. Ha létrejön jelentõsebb katód-anód közötti ionáramlás, akkor az egyre fogyassza is a fémek anyagát. Tehát gyengül! Lehet éppen egy réz, vagy alumíniumtömítõ alátét is, mely kezd fogyni.
A benzinbe merülõ AC pumpa, azaz benzinszivattyú igen gyakori tönkremeneteli oka a vezetõképesebb benzinek folyamatos használata. Vagy például eloxidálódik az üzemanyag szintmérõ. Többször pedig a finomszûrõ dugul el vagy a tankba, vagy az injektorok közelébe, és megáll az autó! Alattomosan, lassan elhasználódik. Nyílván víz-, és szennyezõdés egyszeri jelenléte miatt. Mert a vasoxid, alumíniumoxid, némi kéntartalom sosem volt óriási ellensége a benzinnek. Pláne régmúltban, hisz a vastankos idõszakban sûrûn megesett a rozsda. 
Üzemanyag szûrõ dugulást okozott, melyet kitisztítva ismét jó volt a gép. No, meg karburátoros gépeknél leginkább mechanikus kisnyomású fogaskerék benzin szivattyú volt a megszokott. Ezek szinte immunisak voltak a benzin, vezetõ képességére. Lépjünk vissza az alattomosságra, mibõl is ered. A régi benzin additívjai például arról is gondoskodtak, hogy kicsapják a vizet a benzinbõl. Az ellátó rendszer pedig tartalmazott egy kis csapot, vagy alsó áramlás szegény tartályt, ahol megült a nehezebb víz. Régen ezt idõnként leengedték és kész volt a víztelenítés. Ma már nincs ilyen. Az autósra ilyet nem bíznak. Jelzem, ahol sok kicsapódott víz van, ott oldott víz is van a benzinben. Mert azért tud némi vizet a benzin oldatba hozni.
A baj ott keletkezik, hogy mindig van honnan oldania vizet a benzinbõl. Szennyezõdés pedig a vízben mindig van. Így folyamatosan van némi vezetõképessége a benzinnek, ami a megengedettnél nagyobb. A határokat némi példával illusztrálnám:
Vezetõképesség: Víztartalom:
Minták: mérések:
1. számú benzin 0.08 µS/cm 927.99 ppm
2. számú benzin 0,09 µS/cm 1228 ppm
3. számú benzin 0,20 µS/cm 828 ppm
Némi magyarázat szükséges hozzá. Az értékek azért nem arányosak lineárisan, mert a szennyezõdés jellege nagyobb, és kisebb a vízhez képest. Nyílván egy kisebb víztartalom egy koszosabb benzinnél már nagyobb bajt okoz!
Lassanként felmerül a kérdés, tehet-e valamit az autós, hogy kímélje a jármûvét. Nagyon is megakadályozhatja a bajt. Elõször is nagy, és forgalmas üzemanyag kutat válasszon, ahol mindig tankol. Kerülje az ismeretlen kutakat. Ha valahol a normál 95-ös benzin nem volt megfelelõ valamiért, akkor máshová szokjon át. Továbbá, a benzinbõl a vizet a SPURI adalékkal folyamatosan diszpergálni, és kitakarítja az üzemanyag rendszerbõl. De csak lassan, a kellõ mennyiségben viszi el a benzinnel együtt. Az adalék bejuttatott mennyiségére vetített negyed részben, tehát 25%-ban. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy folyamatos SPURI 500 ml adalékkal kb. 125 ml vizet tud diszpergálni a tankból. Kevésnek tûnik, de totálisan elegendõ, amikor 250 liter üzemanyag elhasználása után több, mint egy deciliter víz tûnik el a kipufogó csövön. Ha gyorsabb lenne a diszpergálás az is megoldható lenne, csak egyes motoralkatrész sérülne. Valójában a határ itt van az injektoros autóknál. A minél elõbbi kíméletes, de gyors víztelenítés más egyéb itt nem említett gondot is megold.
Felvetõdik a kérdés, hogy nem ugrik-e meg a vezetõképesség amikor diszpergátumba oldjuk a vizet. Valóban emelkedik a vezetõképesség, de elviselhetõ kis mértékbe. Bekalkuláltuk a hõmérsékleti tényezõt és szennyezõdéseket is. A vezetõképesség akkor sem érheti el a 0.3 értéket. Azért sem, mert van több olyan kétfunkciós alkotó eleme a SPURI-nak, mely segít szigetelni. A kopáscsökkentõk, az antioxidánsok, és a hûtõgél is, a vezetõképességet gátolják.
Ezt pedig úgy teszik, hogy párosodnak, minden szabad elektrolízist képzõ elemmel. Átkonfigurálják és közben más energia pályát vesznek fel. Kívülrõl azt látjuk, hogy a benzin lehûl néhány fokot, persze a körülményekhez képest. A környezetébõl pedig visszamelegszik, hisz egy kis energiát felvesz hõ formájában. Ezzel a molekulák kölcsönhatása befejezõdik. Látszólagos egyensúly alakul ki. Ezen átalakulás majd a hengerekbe történõ frakcionált lángterjedésnél igen jól jön. Ez viszont már nem a vezetõképességrõl szól.
Talán néhány tõmondatba közérthetõen próbáltam leírni, hogy a benzin vezetõképessége fontos minõségi jellemzõ. Még a mindennapi autózás folyamán is figyelni kell rá!
Tisztelettel megköszönöm, hogy figyelmét írásomra fordította.
Kisújszállás, 2017.08.08.
Farkas Kálmán
Legutóbbi hozzászólások