A vezess.hu hibás cikkei (magánkommentár, szösszenetek)

2011.szept 8.

Nem szokásunk más honlap cikkét analizálni, de most kell írni egy-két pontosítást két cikkrõl.
 Az oldal a vezess.hu két cikke a „kipróbáltuk a legtakarékosabb Volkswagent”, valamint az „álom marad a 3,5 literes fogyasztás” címmel jelent meg.
Olvassák el elõször figyelmesen a Kovács úr és a Horvát úr cikkét, aztán térjenek vissza ide. Van egy-két pontosítani való.
Ezek a gyári normák igen pontosak, különösen a német autóknál. Ez tény.
Ha azt írja, hogy a VW Polo 1.2-es dízel motorjának a negyedik is sok akkor téved. Történetesen most vettem egyet, és comfortline 5 ajtós változatban is teljesen normálisan haladva 2,8 literes átlag fogyasztás jött ki. Hogy is van ez, újságíró barátaink?

Ad 1.  Az autót jó minõségû gázolajjal tesztelhették. a hazai gázolajokhoz tettünk 44 literbe egy 125 ml-es SPURI-t. Így tudtunk hajszálpontosan csurgásig tankolni. Így utaztunk 1571 km-t.

(tovább…)

Profi motorhûtés SPURI-val

2011.júl 22.

(avagy a SPURI kánikulai védelme)

Vannak olyan autó típusok, melyeknél a hûtési rendszer nincs túlméretezve. Használt, sokat futott motoroknál pedig több oka is lehet a túlmelegedésének. Ezen a két területen segít a SPURI üzemanyag adalékunk mindkét típusa.
Kezdjük egy új null kilométeres szalon autóval. Itt még tiszta a motor belseje, tehát ebbõl eredõen nem lehet túlmelegedési probléma. Arra azonban gondolni kell, hogy a nyári kánikulában például egy piros lámpánál megállva a motorblokkból a hengerfej felé irányuló melegedést a hûtõvíz késleltetve tudja visszahûteni. Ennek kiküszöbölésére az égéstérben történõ SPURI-ban lévõ hûtõgél jótékony hatása érzékelhetõ. Méréseink, kísérleteink szerint a kipufogógáz hõmérséklete a SPURI alkalmazásával 50-80 c-kal kevesebb lett. Ezt a fizikai tényt szondával igazoltuk.

(tovább…)

A részecskeszűrők (FAP vagy DPF) imádják a SPURIT!

2011.febr 18.

Sokszor kérdezik a felhasználóink, hogy a részecskeszûrõ és a SPURI egymáshoz való viszonya milyen? Károsítja-e, semleges vagy pozitívan hat.
A mûködési mechanizmussal kell kezdeni: Mire is hívatott a részecskeszûrõ? Arra, hogy a koromrészecskéket illetve azok nagyobb változatát a kipufogó rendszerben elhelyezett igen sûrû szûrõrendszerbe gyûjtse. Közben a szûrõtõl a motorig a torlónyomás növekszik egy bizonyos mértékig. Amikor elér egy telítettségi szintet, akkor a vezérlés egy jeladón keresztül utasítást ad az ürítésre.  Ez akkor jön létre, ha a középfordulat feletti tartományban tartósan autózunk, és üzemi hõ feletti hõmérsékletet produkálva nagy impulzust ad, többlet üzemanyagot, amivel robbanásszerûen elégeti illetve több darabra szedi az elégetetlen koromszemcséket. Ekkor azt látjuk a közúton, hogy az elõttünk haladó dízel jármû egy hatalmas füstpamacsot produkál. Az autógyárak által kitalált ezen módszer több egészségügyi szakembernél vitatott módszer. Nem tudhatjuk, hogy a nagyon apró koromdarabok, amelyek a levegõben szállnak és magába tudják katalizálni a rákkeltõ anyagokat, azok bejutva a szervezetbe mit okoznak. Egyes vélemények szerint a nagyobb koromszemcse nem lebeg a levegõben, hanem hamarabb eléri a talajt a humusszal, földdel keveredve. Ezt az elképzelést hagyjuk a biológusoknak.

(tovább…)

Nem indul az autó?

2011.jan 28.

(tovább…)