I. rész 100-as prémium vizsgálatok
(Avagy! Hová lettek a vírusölõ alkoholok?)
Több olajtársaság benzinjeit vizsgálhattuk volna, de most kettõt vettünk ki (95-ös, 100-as) szúrópróba szerint Szegeden. Ebben a vizsgálatban normál és a 100-as benzin közötti különbségre voltunk kíváncsiak. Különös tekintettel, arra a sok észrevételre, hogy a 100-as benzintõl jobban melegszik az autó, és fürgébb a motorja. Saját és több tucat vásárló észrevétel alapján indítottunk vizsgálatot. Viszont az, miszerint egyes tartományokba energikusabb az autó, mitõl lehet? Miért van így? Tettük fel a kérdést! A vegyi labor vizsgálataiból kiderült miért is! Összetételbõl érdekes következtetést lehet levonni. Ez bizonyára, mindenkép magán véleménynek számít, és egy minta alapján nem lehet általánosítani.
Az összetétel azonban tény. És magáért beszél. Ha valami, ezen szakágba nem annyira tájékozott, némi eligazítást közlünk hozzá! Annyit hozzáfûznék az igazsághoz, csak egy konkrét nagy forgalmú kútról vett mintákról szól a cikk, valamint a két benzin fajtáról, és csak a 2020. április 03.-án érvényes benzin készletrõl. Pont a VÍRUS idõszak kellõs közepén, amikor a benzin ára igen alacsony volt, az alkolok, oxigenátok ára pedig nagytételbe is nettó ezer forint felett van.
A,) Minta: benzin 100-as
Mit láthatunk a vizsgálati jegyzõkönyvbõl? Bár nem mindenre kiterjedõ volt, de elmondhatjuk a következõket:
1.Elsõ sor szembetûnõen a 88-as motor oktánnal, a 98-as benzin oktánszámát teljesíti, nem tudja a 100-asét, ami kb. motoroktán szerint kb. 90 fölött kell lennie. Egy évvel ezelõtt a 95-ös benzin majdnem teljesítette ezt. (87,4) Úgy tûnik, a sok magas oktánszámú aromáshoz nagyon kellene egy kis réteges oxigenát, és alkoholféleség. Talán a fõleg vírus fertõtlenítõként használható folyadékok hiányzanak a benzinbõl.
2. Benzoltartalom, sûrûség, desztillációs tulajdonságok megfelelõek.
3. Gõznyomás éppen limiten van, de megfelel!
4. Oxigén tartalom nincs! Pedig némi 1-2% körüli elvárt lenne, már csak a szortimentizáció miatt is!
5. Károsan kicsi, aránytalanul kevés olefintartalom. Mélyen 18% alatt a benne talált 1%-kal!
6. Aromás tartalom brutálisan sok és káros. A megengedett 18% helyett 48%.
B,) Összetétel: (jelentõsebb)
Azt látjuk a táblázat összetétele szerint, hogy az benzolgyûrûvel rendelkezõ aromások, majd felét teszik ki a benzinnek. Nem arányos az expenziós sebességgel. Szükségtelenül nagyobb, kihasználatlan fûtõértékkel rendelkezik, mely nem hasznosul! Legalábbisa többi komponens nem segíti! Idõben, térben nem tud kiteljesedni, ezért a melegedési ok egy része meg is van! Elenyészõ „oxidvizet”, más néven „oxidgõzt” tartalmaznak, ami a motor hûtésének létkérdése lenne a kipufogó fázisban.
Ez a vízgõz, mely hasznos hatását a párolgással éri el. Természetesen keletkezik minden hidrogént tartalmazó molekulából, de nem elegendõ mennyiség. A mintegy becsült 80C fokkal magasabb gázhõmérséklet megviseli az égésteret és kipufogó rendszert a szeleptõl egészen a csõvégig! Bennük az összes érzékelõt, katalizátort, és minden alkotó elemét. Lehet javítani utólagos adalékkal, de kis mértékbe csökkenti a kárt, valamint a drága benzin, és az adalék ára nem térül meg!
Alapállásban azt látjuk, amikor a prémiumként árult benzint elkezdik használni, kicsapja a tankba levõ vizet, elkülöníti, és folyamatosan gyûjti. Nincs vizes benzin, persze, hogy jobban megy az autó! Egyszer csak túltelítõdik, aztán szinte tisztán beszippantja a motor, nagyon nagy károkat okozva! Egyre gyengül az motorerõ! A kipufogó szelepek zárása kérdéses lesz! Az autó már nem megy olyan dinamikusan mint elõtte! Lassan alattomosan, 40-80 ezer km körül jelentõset gyengül. Közben természetes, hogy fém alkatrészeknél a víz rozsdát, korróziót okoz! Nincs benne vízdiszpergáló anyag! Ez biztosítaná a víz távozását.
Párhuzamosan az aromások, mint agresszívebb komponensek minden üzemanyaggal érintkezõ alkatrész roncsol. A keverékbe nem található ezt kiiktató komponens! Szép lassan, de rendületlenül romlik a motor állapot!
Más részt gondoljunk az erõsen rákkeltõ TOLUOL-ra, mely a nitró hígító alapja! Egyéb iránt a toluol, xilol, és etilbenzol hármasa, mivel majd negyedrészt tesz ki a prémium benzinekbe olyan agresszívek, hogy a tárolástól a kipufogó végéig károsít! Ez teljesen nyílván való. Az üzemanyag rendszer mûanyag, gumi. alkatrészeire gondoljunk! Köztudott, hogy a legagresszívebb festékek oldószere a alapjaiban hasonló, mint a nitró hígító.
Továbbá analizáltuk az elégetetlen CH-t, mert az is sok, különösen a hideg üzem közben, míg dúsítani kell. Plusz a párolgással természetbe jutott aromásokra. Tank folyamatos ki-be lélegzése is ez a folyamat! Korszerû tankszellõzõknél elvileg a lecsapatásos barlangos rendszer mûködik. Csak nem a toluolnál, és a xilolnál! Ezek a párolgásvédõ szerkezetek a magasabb illékonyságú, rövidebb szénláncú, kis fajsúlyú, jó indítókészségû alkotókra vonatkozik. Ami nagyon kevés ebbe a keverékbe!
Súlyosbítja a helyzetet, hogy legtöbb hosszú szénláncú aromás, a szikranyújtás elsõ pillanatától a legvégsõkig ég, még a kipufogás ütemében is. Mert több átalakulási folyamaton is átesik. Pláne, ha nem adott ideális környezet, nem megfelelõ az égéstér benzin levegõ ellátási rendszere. Márpedig az egyes molekula csoportok hiánya ezt mutatja. Nincs arányos, egymásba öltõdõ robbanás, azaz expanzió, csak heves oxidáció! Gondoljunk az oxigenátok, vagy az olefinek hiányára.
De, azt is vegyük figyelembe, hogy a legtöbb korszerû benzines technika az expanziós ütembeli többszöri injektálást alkalmaz. Akár 5-7szer! Ha, nincs idõ több átalakuláson keresztül elégni a kérdéses molekuláknak hogyan is viselkednek? Gondoljunk a 6. és a 7. injektálásra, mely már majdnem a kipufogó fázis! Redukció, addíció, és oxidáció sebessége nagyon hosszú! Hogyan lenne erre idõ? Ráadásul oxigén szegény környezetbe, mivel nincs oxigenát.
Egyetlen elõnye a nitrogénoxidok redukciója, tehát így nem is keletkezik. A magas hõmérséklet és a sok oxigén ezt megalapozná, csak nincs hozzá az egyik alkotó, még pedig az oxigén akkor nem valósul meg! A tartósan szegény keverék pedig magas motor hõmérsékletet okoz. A legeklatánsabb példa a motorsportba szokott hibaként jelentkezni. Ha tökéletes füstgázt akarunk, akkor motorvezérlõ elveszi az üzemanyagot több fordulati, és terhelési tartományba, így kezd melegedni az erõforrás, fõleg lokálisan, amit a hûtõfolyadék nem is érzékel, illetve csak már késõn!
Kiküszöbölése nagyobb üzemanyag mennyiség öblítésével szokták megoldani, azaz programozással. Széria jármû ezt nem tudja, mert mindig a tökéletes égésre, és füstgázra van hangolva. Magyarul normálbenzinre, optimálisan kevésre veszi a benzin-levegõ keveréket, mert a lamdba szonda ezt érzékeli! pontosan azt, hogy rossz a kipugógáz összetétele, és kezdi elvenni a benzint. Szegényíti asztöchiometrikus keverési arányt. Kivétel létezik, persze! Természetesen vannak sportkocsik, melyek erre vannak gyártva, 98-as benzinre!
A benzin felépítési rendbõl kevésnek látszik az i-oktán mennyisége, pláne amikor pont a 100-as oktánszám a kifejezett cél. Hiszen nem véletlen névadója a benzin oktánszám jellemzõjének, ami a kompresszió tûrõ képességet fejezi ki. Elvileg a réteges 100-as benzin jó motor beállítással 1:13-as arányú sûrítést is kibír. És óriási elõnye a több száz egyenletes eloszlású molekula konfigurációkból álló, kíméletes, de folyamatos hideg nyomatékot biztosító 100-as, vagy 102-es benzin. Nos, ez a mai benzin nem teljesíti ezt!
Olefin tartalom hiánya! Ezt az 1% körüli mennyiséggel azt hiszem meg is alapoztuk a véleményünk. Lényegük a viselkedésükben van. Az égéstérben elõször pillanatnyi addíciós egyesülés folyik, a kettõs kötések miatt, majd egyéb folyamatokkal kiszélesítik az égési folyamatot. A nyomatékos benzin e folyamatoktól is függ! De nem lehet belõlük nagy mennyiség. Azért nem, mert akkor elindul egy polimerizáció, és óriás molekulák képzõdnek. Megindul a mûanyag, és a gyantaképzõdés tárolás közepette! Nem véletlen van az összes olefin tartalomra a 18% szabvány korlát!
Továbbá az látszik az analízisbõl, hogy sok 0,86 feletti fajsúlyú benzinalkotó, melyet kiegészítenek elég jelentõs mennyiségû 0,71 alatti fajsúlyú folyadékkal. a folyamatos láncba közötte hiány van. Bár a 0,75 g/cm3-es átlag pont jó, ezért elfedõ a középlépcsõk hiányát. A szortimentizáció ezen hiánya is azt okozza, hogy egymásba öltõdõ addíciós, valamint égési folyamat által generált expanzióban törés látszik! A motor a benzin nagy energia tartalma ellenére erõlködik, eltérülnek a hengerbe kialakulható optimálisan átalakuló folyamatok. Melegszik a motor! Lendület viszi a folyamatot a krízises ûrök között!
Másként az aromás túlsúlynak, az energia többleten felül van egy pozitív tulajdonsága. Jobban viselkedik kopáscsökkentõként, mint a régi típusú szukcinimidek a gázolajba! Ezt tartalmazza a vizsgálati jegyzõkönyv 2. oldala.
Negatívként kell kezelni, az oxigén egyensúly sosem nulla. Általában hiány van. Ebbõl eredõen nem csak szénmonoxid, hanem jelentõs szén többlet keletkezik. Erre viszont nincs mérõegység, mely kimutatja az elemi szenet! Csak a káros CH-t. A szén önmagában magas hõmérsékleten oxigén hiányos környezetbe, távozik a füstgázokkal együtt. Nem ismeretes, hogy okoz-e problémát az autók kipufogó rendszerébe. Tovább kellene vizsgálni azok részecske nagyságát. Erre most nem térünk ki!
De következtethetünk, hogy lerakódás keletkezik a zord körülmények miatt.
Ez nekünk itt nem feladatunk eldönteni! Csupán az ismert tények tükrében modellezzük le a hengerbe lezajló folyamatot. Ok-okozati összefüggéseket. Illetve a hiányosságokat. Valamint a donor üzemanyaghoz adandó hiányzó adalékokat, és annak szokatlan motormelegedésre gyakorolt hatását! Valószínû, hogy a oxigenátok, és olefinek okos arányának bekeverésével jobbá válna a 100-as benzin, ami most a magas piaci árakat tekintve minden olajtársaságot megviselne jövedelmezõség tekintetében. A széria jármûvek aránylag kicsi sûrítési aránya sem indokolja a magas oktánszámú benzint, hiszen csak 1:13 aránynál jelentkezne némi elõny, kb. 3-5% fogyasztás csökkenés! A technika fejlõdésével lassan elérjük, hogy minden evõ motorokat is lehet gyártani. Ez még azonban nem jött el. Megelégszünk azzal, hogy a gyújtást, és elõgyújtást vezérelni tudjuk, az injektálás mennyiségét, és idejét befolyásoljuk, a változó szelepvezérlést automatizmussá tesszük, ezekkel a kopogási égést kiküszöböljük. És van már henger-lekapcsolási módszer is, kisebb teljesítmény esetére! A benzin, gázolaj mindenevõ motor, még szériában nem létezik, de talán a jövõben, mert ezt ötvözni egy igen jó kis kihívás a motorfejlesztõknek! A szikragyújtás, és a kompresszió gyújtás vegyes kombinációja!
Összefoglalva a vizsgált 100-as benzint, kijelenthetjük, hogy az optimálissá tételéhez, nem alkalmas kis mennyiségû adalék, vagy alkotó! Megállapításunk szerint minimálisan 20% hozzáadott alkotóval lehet az optimális kímélõ benzint elõállítani, a mostani összetételbõl, ha a 98-100-as kísérleti oktánszámot, azaz a 88-90 közötti motor oktánt el akarjuk érni, és egyenletes szortimentizációt szeretnénk. Ennek lehetne az oxigén egyenlege nulla. Ez most így ennél a benzinnél bõven negatív, hisz turbós benzines motornál sem felel meg! Sõt a melegedési hajlamra ezek a korszerû motorok nagyon érzékenyek.
Régi típusú gépeknél sem javasolt az agresszív 100-asnak mondott benzin használata, ez talán jobban érthetõ, hiszen a tank és az üzemanyag rendszer nem erre lett gyártva. Eloldja, öregíti, a rendszer vezetékeit, tömítéseit, AC pumpáit, stb. Ebbõl kifolyólag, a 20-40 év közötti szívó benzines, valamint a karburátoros gépeknél is lassan, alattomosan jelentkezik a romboló hatás! Különösen nem javasolt fûnyíróba, láncfûrészbe, robogókba, áramfejlesztõkbe. Gondoljunk az ilyen munkagépek alacsonyra tervezett sûrítési arányára! Különösen nem ajánljuk a kétütemû erõforrásokba.
Kisújszállás, 2020.05.24. Farkas Kálmán
Legutóbbi hozzászólások